Szalczinger János szomori lakos a zsámbéki út mellett egy Szent Vendel szobrot építtetett és azt örököseire hagyta azzal, hogy halála után is viseljék gondját a szobornak. Ők azonban részben elszegényedtek, részben elköltöztek a faluból, de a szobor fenntartására pénzt adtak az egyháznak.
Az alkotó egyelőre ismeretlen, valószínű, hogy a XIX. században készülhetett.
„A szomori közösség minden év október 20-án ünnepelte Szent Vendel napját, a pásztorok és juhászok védőszentjét. Az ünnep napján a szobrot (Helige Vendelin), amely a falu szélén (elhelyezésének oka, hogy mint védőszent egyben a falu bejáratát is védte), egy lakóház előkertjében állt, processzióval (egyházi körmenettel, felvonulással) keresték fel. délután „Rausch”-t , vagyis mámort tartottak. A szőlőkre is ezen a napon kértek áldást, kimentek a pincékhez és ott mulattak. Az is kiment, aki nem szerette a bort.”
(dr. Schöninger Róbert: Bepillantás a szomori németség történetébe)
.
A Szent Vendel szobrot LEDER pályázati hozzájárulással 2019 -ben az önkormányzat felújíttatta és a korábbi helyéről a Zsámbéki utca elejére helyeztette. Ez a szobor kb. 200 éves, és gyönyörű alkotás.
