A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet (Korm. rendelet) 24.§ (1) bekezdése alapján települési önkormányzat jegyzőjének engedélye szükséges

a) olyan kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez, amely a következő feltételeket együttesen teljesíti:

aa) a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi-létesítmények védelméről szóló kormányrendelet szerint kijelölt, kijelölés alatt álló, illetve előzetesen lehatárolt belső, külső és hidrogeológiai védőidom, védőterület, valamint karszt- vagy rétegvíz-készlet igénybevétele, érintése nélkül, és legfeljebb 500 m3/év vízigénybevétellel kizárólag talajvízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemel,

ab) épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon van, és magánszemélyek részéről a házi ivóvízigény vagy a háztartási igények kielégítését szolgálja, és

ac) nem gazdasági célú vízigény;

b) az ab) pontban szereplő házi ivóvízigény kielégítését szolgáló kúthoz tartozó, víztisztítási feladatokat ellátó vízi-létesítmény létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez;

c) az 500 m3/év mennyiséget meg nem haladó, kizárólag háztartási szennyvíz tisztítását és a tisztított szennyvíz elszikkasztását szolgáló vízi-létesítmény létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez.

A Korm. rendelet alapján a vízjogi létesítési engedély nélkül megépített kutakra (vízi-létesítményekre) az építtetőnek vízjogi fennmaradási engedélyt kell kérni.

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (Vgtv.) 29.§ (4) bekezdése alapján „ha a vízi-munka elvégzése, illetve a vízi létesítmény megépítése vagy átalakítása jogerős hatósági engedély nélkül, vagy a jogerős hatósági engedélytől eltérően történt, a létesítő részére az üzemeltetési engedély kiadása megtagadható. Amennyiben a hatóság a vízi-munka, vízi létesítmény megvizsgálása után – az eset összes körülményeire is figyelemmel – a létesítő részére a fennmaradási engedélyt utólag megadja, egyidejűleg vízgazdálkodási bírság megfizetését kell előírni. A bírság az engedély nélkül létrehozott építmény értékének 80%-áig, engedély nélküli vízi-munka vagy vízhasználat esetén 1.000.000 forintig terjedhet. Természetes személyre a kiszabott bírság összege nem haladhatja meg a 300.000 forintot.”

A Vgtv. 29.§ (7) bekezdése alapján mentesül a vízgazdálkodási bírság fizetése alól az a létesítő, aki a 2016. június 4-ét megelőzően vízjogi engedély nélkül létesített vízkivételt biztosító vízi-létesítmény vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárását 2018. december 31-ig kérelmezi, és az engedély megadásának feltételei fennállnak. A Korm. rendelet 27.§ (6) bekezdése alapján az engedély nélkül vagy attól eltérően megvalósított vízi-létesítményekkel, vízi-munkákkal kapcsolatos bírságra vonatkozó rendelkezések csak a rendelet hatálybalépését (1996. július 1.) követően megvalósított létesítmények esetén alkalmazhatóak, tehát a kutak vízjogi fennmaradási engedélyét az 1996. július 1. és 2016. június 4. között engedély nélkül létesített kutakra kell kérni annak érdekében, hogy a tulajdonos mentesüljön a bírságfizetés alól. Az 1996. július 1. előtt létesített kutak fennmaradási engedélyeztetésének elmulasztását tehát nem fenyegeti bírsággal a jogalkotó.

A Korm. rendelet 24.§ (3) bekezdése alapján kút engedélyezésének feltétele:

a) a kitermelt víz használata során keletkező szennyvíznek a környezetet nem veszélyeztető módon való elhelyezése,

b) a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló kormányrendelet szerinti követelmények maradéktalan teljesítése, valamint

c) a fúrt kút fennmaradásának engedélyezése esetén annak megállapítása, hogy a kút az (1) bekezdés a) pontjának hatálya alá tartozik, és az nem veszélyezteti a vízkészletek védelméhez fűződő érdekeket.

Az ügyintézéshez szükséges:

 

a) kérelem (formanyomtatvány)

 

b) az Országos Névjegyzékben szereplő jogosult tervező által készített engedélyezési tervdokumentáció, amely tartalmazza:

•  

 

1. a 41/2017. (XII. 29.) BM rendelet 2. melléklet I., II. vagy III. része szerinti adatokat

 

2. helyszínrajzot, ami feltünteti a tervezett létesítményt, az érintett terület(ek) helyrajzi számát és határoló vonalát

 

3. műszaki leírást

 

4. a 72/1996. (V. 22.) Korm. rendeletben előírt feltételek teljesülésére vonatkozó nyilatkozatot.

A hatósági eljárás megindításakor – az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29.§ (1) bekezdése alapján – 3.000 Ft értékű illetéket kell illetékbélyeg formájában leróni.

Vonatkozó jogszabályok:

 

a) a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény

 

b) a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet

 

c) a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartamáról szóló 41/2017. (XII. 29.) BM rendelet

 

(Tájékoztatjuk Tisztelt Ügyfeleinket, hogy a jogszabályi előírásokban 2018. december végéig változás várható !)